Esztergomi Bazilika - Főszékesegyház
Az esztergomi Bazilika az ország legnagyobb, rangban legelső temploma az esztergomi érseknek, az ország prímásának székesegyháza.
Az államalapítás idején Szent István gondoskodott az egyházi szervezet kiépítéséről is. Az esztergomi Várhegyen Szent Adalbert vértanú tiszteletére megépíttette az első székesegyházat.
Ezt a főtemplomot - a Bakócz-kápolna kivételével - a török háborúk teljesen tönkretették. A Vármúzeumban látható néhány oszlopfő és a Porta Speciosa töredéke hirdeti az egykori "szép templom" nagyszerűségét.
Esztergomot 1683-ban foglalták vissza véglegesen a törököktől. A következő évszázadban a vár katonai objektum volt. Mária Terézia egy kisebb méretű barokk templomot építtetett a romok között a helyőrség számára. A Bazilika előtti tér egy-egy sarkán álló Szent István és Szent László szobron, továbbá két oltárképen kívül azonban semmi sem maradt meg e templomból.
Rudnay Sándor hercegprímásban született meg az az elhatározás, hogy Esztergomot újra az ország egyházi központjává építi ki.
1820-ban Esztergomba tette át a székhelyét, és Nagyszombatból hazaparancsolta a káptalant. Gigantikus tervet szőtt az érseki város újjáépítéséről, amely csak részben valósult meg: a Bazilika, a kanonoki házak és a szeminárium együttese.
Első tennivalója a Mária Terézia-féle templom lebontása és az új székesegyház területének előkészítése volt. A biztos alapszint elérése végett olyan sok földet kellett a Várhegyről elhordani, hogy a hajdani Szent Adalbert-székesegyháznak még az alapfalai sem maradtam meg.
Rudnay Sándor 1819-ben lett esztergomi érsek. Első tettei közt szerepelt, hogy Bécsben felkereste Ludwig von Remyt, az udvari főépítészt és megrendelte nála az új egyházi együttes terveit.
Rudnay hatalmas lendülettel elkezdett művét sem a császári udvar, sem a királyi kamara nem nézte jó szemmel. Barátjának, Thuss Jánosnak, a magyar kancellária egyházügyi tanácsosának közbenjárására a kismartoni születésű Kühnel Pál is megbízást kapott a tervezésre. Amikor ez kiderült, Remy visszalépett a tervezéstől. Így Kühnel óriási lelkesedéssel egyedül látott neki a nagy feladatnak.
A Bazilika főbb méretei: magassága a kripta aljától a kereszt csúcsáig: 100 méter
- belső magassága a kupola alatt: 71,5 méter
- hossza: 107 méter
- szélessége: 48 méter
- a külső oldalfalak magassága: 34 méter
- a melléktornyok magassága: 57 méter